Vajon miért van az, hogy az emberek nagy része azt vallja magáról, hogy pálcika ember rajzolásánál többre nem képes?
Társadalmunkban 10-12 éves kor felett a rajzolás iránti igény drasztikusan lecsökken, pedig addig a gyerekek egyik legkedveltebb tevékenységei közé tartozott. Miért? Ezen a kérdésen jómagam is sokat gondolkodtam. A válasz több síkon keresendő:
- A múlt századaiban az írás, olvasás, matematika, nem beszélve a művészetekről csak a kiváltságos réteg osztályrésze lehetett. Azokból lett festő vagy szobrász, aki magától rájött a látás művészetére (nevezzük tehetségnek, elszántságnak, belső hajtóerőnek), ezáltal papírra tudta vetni a látottakat, saját képi világát. Őket mindenki csodálattal nézte, és kialakult és évszázadokon át fennmaradt a mai napig az a szemléletmód, miszerint a rajzolás, festés a művészek privilégiuma.
- A rajztanítás is begyökeresedett ebbe a gondolkodásmódba, s a gyerekek, akik maguktól is tudnak rajzolni, rajzolnak, akik nem, azokat a rajzórák sem tudják motiválni. Valljuk be, az iskolákban az úgynevezett készségtárgyak másodlagos helyet foglalnak el a tantárgyak sokaságában. Társadalmunkban a mindennapi életünkhöz, feladataink megoldásához bal agyféltekénkre, a racionális énünkre van inkább szükség, kreatív, alkotó jobb agyféltekénk háttérbe szorul.
De mi is ez a bal – és jobb agyfélteke?
Agyunk két félből áll, különböző, önálló funkciókkal ellátva. Mindkét agyfélteke a valóságot a maga módján érzékeli, ám a köztük lévő kommunikáció összhangba képes hozni a kétféle érzékelést.
A verbális, elemző, logikus gondolkodás a bal agyféltekéhez kötődik, míg a vizuális, észlelő, ösztönös gondolkodás a jobb agyféltekéhez. Mivel társadalmunk, s természetesen a beszéd nagy szerepe miatt az agy is a racionális, sémákban gondolkodó bal agyféltekét részesíti előnyben, ezáltal a kreatív jobb kihasználatlanul háttérbe szorul. De miért eme pazarlás?
„A fél agy jobb, mint a semmi, az egész agy még jobb.” /Betty Edwards/
A jobb agyfélteke munkába állításának egyik legjobb módja a rajzolás.
Azt mondod, csak pálcika embert tudsz?
Van egy jó hírem!
-Ha írni, olvasni, számolni meg tudunk tanulni a bal agyféltekénk segítségével, akkor rajzolni miért nem tanulhatunk meg a jobbal?
Az örömteli válasz az, hogy DE, meg tudunk tanulni!
Ehhez öt alapvető készség elsajátítására van szükség, mely a tanfolyamon 
megszerezhető. Mindenki számára. Kételkedsz? Azt gondolod, hogy Te biztosan nem vagy rá képes, Te vagy az az egy ember a Föld kerekségében, akinek nem fog menni.
Kérlek válaszolj őszintén: Tudsz írni? Rendelkezel jobb agyféltekével?
Ha a válasz igen, akkor bízz önmagadban, Te is vagy olyan értékes, mint mindenki más, Te is képes vagy rá, mert így születtünk.
Azonban fontos kiemelni: ha valaki elvégzi a tanfolyamot, még nem lesz művész, ennyi idő alatt ez lehetetlen is lenne. Itt megtanulsz egy látásmódot, néhány technikát, melynek segítségével képes leszel bármit lerajzolni, pl. élethű portrét is. Megtanulod a rajzolás ABC-jét, mely kitárja a rajztanulás útjának kapuját, s akár elindítója lehet egy művészi pálya kibontakozásának. Azonban mint minden sikernek, így a rajzolás eredményességének is az egyik záloga a gyakorlás.
S miért jó, ha tudsz rajzolni?
Először, mert egy izgalmas világ nyílik meg előtted.
Másodszor: Jobb agyféltekénk aktivizálásával nemcsak a bal agyféltekénk dolgozhat, hanem egész agyunkat munkába állíthatjuk, s az alkotó kreativitást az élet más területén is kamatoztathatjuk, hiszen
– nő koncentráló képességünk
– nő problémamegoldó képességünk
– megváltozik látásmódunk
– nő kreativitásunk
– gazdagodik kifejező képességünk
– nő önbizalmunk
Harmadszor: a felnőttek világa (sokszor már a gyerekeké is) gyakran stresszes, a gyerekek az elektronikus kütyük bűvöletében élnek. Nincs megnyugvás, csak pörgés. Pedig a harmóniához, egészségünkhöz fontos az egyensúly fenntartása. Alkotó tevékenységre az embereknek szükségük van.
Gyere, próbáld ki, működik – e nálad is?
A velünk született gyermeki alkotó ösztön mindenkiben ott szunnyad, csak elő kell csalogatni!
„ A rajzolás alapvető készség, mely csak néhány összetevőt igényel.”
„Más alapvető készségekhez (például az olvasáshoz, vezetéshez, síeléshez vagy járáshoz) hasonlóan a rajzolás is részkészségekből áll, melyek a nagy egész alkotóelemei. A részek elsajátítása és befogadása után már tudunk rajzolni, mint például, ha megtanulunk olvasni, akkor azt egy életre megtanuljuk, ha megtanulunk járni, akkor azt is megtanuljuk egy életre. Nem kell folyamatosan újabb készségeket megtanulni hozzá. A fejlődés a gyakorlásnak, a technika finomodásának és az egyes részkészségek helyes használatának köszönhető.” /Betty Edwards/
Ezeket az összetevőket lehet megismerni és elsajátítani a jobb agyféltekés rajztanfolyamon. Persze, ahogy fentebb is írtam, ettől még nem válik rögtön művésszé az ember, mint ahogy íróvá sem az, aki megtanul írni és olvasni, autóversenyzővé sem, aki megtanul vezetni. De utat nyit a lehetősége felé.
Mit adhat még a rajzolás?
Az eddig leírtakon túl, ha csak annyit tesz, hogy a jobb agyféltekénket rajzolással aktivizálva pihentetjük a balt, és pár órára kiszakadunk a mindennapi malomkerék őrléséből és stressz mentesítjük magunkat, már sokat tettünk magunkért, családunkért.
Nagy boldogság az is, ha saját alkotásunkkal ajándékozhatjuk meg szeretteinket, ezáltal szerezve örömet nekik, nem beszélve arról, hogy otthonunk falát munkáinkkal díszítve sem mindennapi jelenség.
